A tudásátadás intenzív formáját jelentik szemináriumaink és konferenciáink, amelyek a gazdaság és menedzsment témájú köteteinkre, tematikus weboldalainkra, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiadványainkra épülnek. Célunk, hogy ezek túlmutassanak a hagyományos gazdasági megközelítéseken, új ötleteket, kitörési pontokat és megoldási javaslatokat nyújtsanak minden részvevő számára.
Cirkuszi zsonglőrként éljük mindennapjainkat - értesítések, feladatok, felelősségi körök hada pörög a tányérjainkon. Képesek vagyunk-e tudatosan tervezve pörgetni ezeket a tányérokat, vagy úgyis mindegy, mert azok egyszer leesnek? - Lászky Gyula, a FranklinCovey Magyarország tanácsadó szenior partnere vendégelőadónk írása a témában.
…avagy mire számíts, mielőtt beleugranál a vállalkozói létbe. Petheő Attila sorozatvállalkozó és Vecsenyi János a kis- és középvállalkozások egyik hazai szakértője írását olvashatjátok.
Egy nő életében az egyik legtipikusabb karrierváltó időszak a gyermekvállalásé. A KSH adatai szerint a kisgyermekes anyáknak csupán egyharmada tér vissza a korábbi munkahelyére. A megváltozott hétköznapok és a klasszikusan rugalmatlan munkahelyi elvárások döntéshelyzetbe kényszerítik a nőket, akik két út közül választhatnak: beletörnek a rendszerbe, vagy pedig karriert váltanak.
Azt mondják, az idő pénz - de ez nem igaz! Az idő sokkal fontosabb, mint a pénz, mert napról napra egyre kevesebb van belőle. Miért érezzük úgy évről évre, hogy olyan, mintha egyre gyorsabban telne az idő? Milyen módon lassíthatjuk le az idő rohanását, ha közben mi magunk is rohanunk? - Vendégszerzőnk Geszvein Erika tanácsadó pszichológus válaszol.
Hosszú vándorutat követően bukott le egy indianai férfi, aki szexuális kapcsolatot akart létesíteni egy 14 éves lánnyal. A férfit ráadásul korábban már elítélték pedofíliáért.
Az employer branding nem csak a toborzást teszi hatékonyabbá, segít megtartani és motiválni a jelenlegi munkavállalókat is, ehhez azonban összhangba kell hozni az üzleti működéssel és a munkavállalói élménnyel.
Kevés olyan hazai vállalkozás van - ha egyáltalán akad - akit ne foglalkoztatna a toborzás, a megtartás, a motiválás kérdésköre. A manapság méltán fókuszba kerülő munkavállalói jól-lét megteremtése a felsoroltak mindegyikében segítségünkre lehet. Ráadásként a vállalat eredményessége is növelhető! Nézzük hogyan!
Az elvándorlás ma Magyarországon tény, az aggasztó társadalmi problémák egyike, amiről sok szó esik. Mértéke jelentősnek tűnik – bár nagysága bizonytalanul mérhető – erősödése azonban 2010–2011 óta jól érzékelhető. Hogyan néz ki mindez a munkaerőpiac szempontjából Magyarországon és más országokban – és mekkora gondot is jelent?
Az elmúlt évtized generációs kutatásai igyekeztek mindent megtenni azért, hogy mindenki számára érthetőek legyen a generációk közötti különbségek és könnyedén felismerjük a különböző évben születettek jellegzetes karakterisztikáit. A vizsgálatok nagy része azonban sztereotípiákat hozott létre, ahelyett hogy az eltérésekben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket emelte volna ki - vallja Kulcu-Gusztafik Anita business coach.
Összedőlt egy épülőfélben lévő hétemeletes ház a kambodzsai Sihanoukville-ben, legalább heten meghaltak, s akár harminc ember is szerepelhet az eltűntek listáján.
Mikor egészséges egy vállalat? Egy korábban „egyeduralkodó” szemlélet szerint akkor, ha versenyképes, hatékonyan működik, profitot termel, lehetőségeinek megfelelően az ágazattal együtt növekszik. Ugyanakkor a profit „P”-je mellé egyre inkább érdemes még további két „P”-t is figyelembe venni, az embereket (people) és a környezetet (planet).
A stressz az életünk része. Ha akarjuk, ha nem. Még el sem kezdődött a napunk, de már előtte éjjel azon stresszelünk, hogy fog-e ébreszteni reggel az óra. Aztán azon, hogy beérünk-e dolgozni, hogy biztos jól nézünk-e ki… kávészünetben a facebook barátaink miatt, mert már megint sokkal izgalmasabb életük van, mint nekünk. Ha ez a stressz szint elég magas, szorongásos zavarokhoz vezethet, a magyar népesség 6%-a szenved benne. Egy 17 fős teamből legalább 1 ember.
Amikor ki sem látszunk az e-mailekből, az értekezletekből és a határidőkből, az evés lényegtelen dolognak tűnik, amit igyekszünk minél gyorsabban és lehetőleg viszonylag költséghatékonyan letudni. Az étel ilyenkor csak üzemanyag, ami ahhoz kell, hogy működjünk… meg hogy ne érezzük magunkat éhesnek.
Sokszor halljuk, „kimerült vagyok”, „fáradt vagyok”, „nem tudom az indulataimat mederben tartani”, „nincs erőm”, „úgysem sikerül”. Ilyenkor nem látjuk, hogy mire is lennénk képesek, mik azok az erőforrások, amikhez nyúlhatnánk, amik táplálnak minket. Mindez nem csak azért fontos, mert tehetetlenné válunk, hanem azért is, mert a kilátástalanság szorongássá alakulhat, és a szorongás, a félelmeink megbetegíthetnek. A betegség pedig újabb kihívások elé állít: felismerni a betegséget, kibírni erkölcsi és anyagi értelemben a munkahelyről való távolmaradást, elviselni a szeretteink aggodalmát és megtalálni az alkalmas „visszatérési stratégiát”.
Az utóbbi évtizedekben csendes paradigmaváltás zajlik a pszichológiában. Az evolúció elmélete, a XX. század kegyetlenségeit leíró szociálpszichológia, a kapitalizmus logikájának félreértései nyomán az embert agresszív, háborozú, versengő, gátlástalanul szaporodni vágyó lényként ismerhettük meg. A tudomány fejlődésével árnyaltabb kép bontakozik ki: a kutatók az ezredforduló környékén biológiai nyomait írták le annak, hogy együttműködésre vagyunk teremtve - számol be a cikk írója, Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta
A különféle addikciókról elsősorban kockázati tényezőként gondolkodunk. Azonban, ha összeadjuk a szenvedélybetegségek összesített előfordulási gyakoriságát, azt tapasztaljuk, hogy az emberek jelentős része valamilyen kémiai vagy viselkedéses függőséggel jellemezhető. Ha pedig a normalitást pusztán a többségi jellemzők alapján határozzuk meg, bizony felmerül a kérdés: vajon alapvető emberi sajátosságunk-e az addikció? – Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus írása.
Két dolog felbecsülhetetlen, bár mindkettőt csak akkor értékeljük, amikor épp nincs – az időről és az egészségről van szó. A siker üldözése közben sokszor mindkettőt elveszítjük, majd amikor erre rájövünk, pénzen próbáljuk meg visszavásárolni legalább az egyiket. Pedig érdemesebb lenne inkább menet közben odafigyelni, mit és mire áldozunk.
Ahogy az ismert és örökérvényű filmből kiderül, a csapatépítés régóta és minden területen meghatározta és meghatározza sikerorientált mindennapjainkat. Minarik Ede mosodás egyetlen álma, hogy a Csabagyöngye bejusson az első osztályba és ezért a célért hajlandó mindent feláldozni, amije van. De nincsen semmije, játékosa is alig.
A versenyképesség klasszikus tényezői mellett (legyen jó a stratégiád, rendelkezz a szükséges erőforrásokkal, vásárolj meg vagy fejlessz néhány jól megválasztott piacvezető technológiai megoldást, vedd meg a legjobb szakembereket, optimalizáld a folyamataidat, építs erős know-how-t), a versenyképesség új tényezői egyre nagyobb figyelmet kapnak - állítja Lénárt Viktor, a Grow Csoport elnöke.